Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szántó épület
Az identitás paradigmája értelmezésünkben egy olyan integratív keret, amelyben az emberi motivációk és attitűdök történelemalakító hatása értelmet nyer. Az elmúlt két év kutatásai alapján fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a történeti identitások átörökítésében alapvető szerepe van a gyermekkornak, ezen belül is a gyermeki játéknak, hiszen általa történik meg a külső világ belső leképezése (ld. Winnicott 1971; Erikson 1974).
Más szavakkal a játékban alapozódnak meg azok a kulturális paradigmák, amelyek a felnőtt élet alapjait jelentik és amelyekre felnőttként már kevéssé vagy egyáltalán nem reflektálunk (pl. a „jónak” joga van elpusztítani a „rosszat”).
A játék tudományos kutatási eredményei alapján – mint például Jack Shonkoff (2024), Gerald Hüther és Christoph Quarch (2018) eredményei, de ne felejtsük el John Dewey (1913; 1964), Johann Huizinga (1939), Herbert Marcuse (1964), Donald Winnicott (1971), Erik H. Erikson (1974) munkáit sem – megalapozott feltételezni azt, hogy ennek a „jelentéktelennek” tűnő gyermeki tevékenységnek komoly társadalomformáló hatása van. Sőt az is ismeretes, hogy a játékban lehetősége van gyermeknek és felnőttnek is arra, hogy egy biztonságot adó térben, időkorlátok szorítása nélkül saját belső világának sérüléseit megjavítsa. A játékban az egyén saját lehetőségeit és korlátait fedezi fel, képessé válik valamire, amire előtte talán soha. Vagyis énhatékonyságot él át, ami jótékonyan hat a testi és a lelki állapotra egyaránt.
- Vajon ismerjük-e a játék embert, közösséget, kultúrát, sőt jövőt formáló hatásait?
- Hogyan lehetne a játékban rejlő potenciálokat tudatosabban alkalmazni?
- Tudunk-e több és okosabban alkalmazott játékkal társadalmi változást elérni?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük közösen a választ a rendezvény napjaiban.
A konferenciára különböző tudományterületekről várunk tudományos előadókat, játékfejlesztőket, akik a témában releváns információval szolgálhatnak a fent vázolt kérdések megválaszolásához. A téma több tudományterület felől is megközelíthető, szeretnénk, ha az egyes diszciplínák között diszkurzus indulna el. A következő felsorolás (a teljesség igénye nélkül) ötletet ad ahhoz, hogyan kapcsolódhatnak az egyes tudományterületek a konferencia témájához:
• Szociológia: A játékok társadalmi szerepének, a játékos közösségeknek, a játék és a társadalmi egyenlőtlenségek kapcsolatának kutatásai.
• Antropológia: A különböző kultúrákban játszott játékok, a játék és a kultúra kapcsolata, a játék szerepe a társadalmi szocializációban.
• Kommunikációtudomány: A játékokon keresztüli kommunikáció, virtuális közösségek, a játékok szerepe a társadalmi változásokban.
• Történelem: A játék történetének, a játékok szerepének a különböző történelmi korszakokban, a játékok szerepe a politikai kultúra ritualizációjában.
• Filozófia: A játék természetének, a játék és a valóság kapcsolatának, a játék szerepe az emberi létezésben.
• Irodalom: A játék az irodalomban, a játékos elemek szerepe a narratívákban, játékos olvasás.
• Neurobiológia: Az agy és a játék kapcsolata, a játék hatása az agy fejlődésére, a játékok és a mentális egészség kapcsolata.
• Pszichológia: A játékok pszichológiai hatásai, a motiváció, az érzelmek, a kognitív folyamatok és a játék kapcsolata. A képernyőalapú média hatásai a gyermeki fejlődésre.
• Űrtudomány: A játék, mint közösségformáló és testi, lelki egészéget támogató módszer hogyan alkalmazható az űrbázisok dolgozóinak mindennapjaiban.
• Pedagógia: A játékok szerepe az oktatásban, a játékos tanulás, a játékok és a gyermeki fejlődés kapcsolata.
• Pszichoterápia: A játék szerepe a terápiában, a játékon keresztüli önismeret, a játék a traumák feldolgozásában.
• Közösségfejlesztés: A játékok szerepe a közösségépítésben, a játékok a társadalmi kohézió erősítésében.
Hiszünk abban, hogy ez a konferencia egy élményteli, bölcs tudományos diszkurzus kezdetét jelenti, az első lépést egy olyan közös úton, mely mindannyiunk életét és munkáját gazdagíthatja. Célunk, hogy ezek a kutatási eredmények közvetlenül is utat találjanak a szakpolitikák, pedagógia, pszichoterápia és közösségfejlesztés napi gyakorlatába. Fontosnak tartjuk, hogy a tudományos kutatások eredményei hosszú távon is hozzájáruljanak a társadalmi innováció folyamatához. A társadalmi innováció értelmezésünkben olyan új értékek, attitűdök kibontakoztatását jelenti, amelyek a társadalmi szerkezet megváltozását eredményezhetik.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.